Államvizsga...

Hát igen, ezen is túl vagyok! Végre! :D:D:D

Immár gazdaságinformatikus vagyok! (De fura, hogy nincs mögötte a "hallgató"! :))

Először is köszönöm szépen mindenkinek, aki gondolt rám, szorított és küldte az energiákat! Sok-sok puszi érte! A csoporttársaim is jól jártak, nekik is jutott belőle egy kicsi. :) Mindenki átment, és ez a lényeg! Nagyon büszke vagyok magunkra! Gratu mindenkinek még sokszor!!! :)

Szóval a részletek:
5,5: vizsga és védés jegy. :)
5-kiváló: minősítés

Na jó, ennél azért bővebben. :)

Szóval déltől volt az államvizsga. Nagyon féltem tőle, de lehet, nem kellett volna. Mármint ügyes voltam, évfolyamelső végig. (Kaptam is ma oklevelet miatta.:)) Kicsit dicsekszem, büszke vagyok magamra. :P :) Azt hiszem, most szabad. Szóval a minősítés 8 jegyből áll nálunk össze, 5 kiválasztott "fontos" tárgy jegyéből, a diplomamunka 2 jegyéből (témavezető által adott és a védésen kapott) és a záróvizsga jegyből, tudtommal mindenféle súlyozás nélkül (ami szerintem és a csop.társaim szerint elég fura, de mindegy). Így végül is 6 jegyem már megvolt, 5 ötös és 1 négyes. A védéstől nem nagyon féltem, mégiscsak én írtam a szakdolgozatomat. :) (Bár itt is volt kavar, azért. ) Szóval ha hármast kaptam volna, is 5 lenne a vége. :)

Na de tudni kell rólam, hogy maximalista vagyok (a skorpió-vér:)), meg amúgy is milyen lenne, hogy 3,5 évig nagyon jól teljesítek, utána meg kapok egy kettest vagy egy hármast? :) Szóval szokás szerint magasra tettem a lécet...

Az előző bejegyzésben írtam, hogy ez az utolsó félév eléggé fel lett nekünk gyorsítva. Kb. rohamtempó volt végig. Talán szeptemberben volt utoljára olyan hét, hogy nem volt valami leadási határidő, ZH, vizsga, felvételi jelentkezés, "szakdolgozat-szenvedés" (mondjuk az szeptemberben is volt, legalábbis részemről), stb. A szak eredetileg 7 féléves, azaz most januárban van vége (ha minden jól megy). Viszont mi, akik tegnap vizsgáztunk jelentkeztünk februárban induló mesterképzésre. Legtöbben ezt folytatnánk, szóval "Forever DE-IK!" :D, hogy egy csoporttársam már szlogenné vált kifejezésével éljek! (Remélem nem bánod, Tibusz! :)) Szóval ugye november 15-ig le kellett adni a jelentkezési lapokat. És a felvételi eljárás úgy néz ki, hogy január 4-ig legkésőbb el kell küldeni a szükséges dokumentumokat. Na most mesterképzésre a követelmények közt van a diploma, szóval anélkül nem érvényes az egész. Normál esetben a félévkor végző egyetemisták január végén államvizsgáznak. Viszont emiatt a határidő miatt, előre kellett hozni, hogy legyen diplománk időben.

Szóval szeptember 2. hetétől november végéig volt szorgalmi időszakunk. Azaz nem egész 3 hónap. Ezalatt nekünk ugye voltak tárgyaink (van olyan szak, ahol a 7. félév szakmai gyakorlat, tehát nincsenek tárgyak, meg vizsgák). A vizsgaidőszak elvileg december 4-től kezdődött (mert ezt a január végén államvizsgázókhoz alakítják), de 5 vizsgát és az államvizsgára készülést 2 hét alatt lerendezni még húzósabb lett volna. :S Így megbeszéltük a tanárokkal és szerencsére hajlandóak is voltak belemenni, hogy elővizsgákkal, megajánlott jegyekkel szorgalmi időszak végére megszerezhessük a jegyeket. Persze volt aki múlt hét csütörtökön még vizsgázott,mert nem jött össze valami, ahogy akarta. Én megúsztam, 30-án volt az utolsó. Az egyetem alatt végig jó átlagaim voltak, de azért sosem volt minden jegyem ötös. Erre most, mikor 2 hét alatt 5 vizsgám volt, mind ötös lett. :D Pedig nem is vittem (annyira) túlzásba a tanulást. Közben persze már nem nagyon aludtam. Nem is nagyon volt időm, meg ha volt, akkor sem jött össze.

Szóval ez megvolt. Közben persze folyamatos mászkálás ment a beíratások, szakdolgozat leadás, bírálat miatt. Szóval mindig volt valami. Aztán maradt ugye 2,5 hetem (másoknak még kevesebb) kompletten felkészülni az államvizsgára. Mindenkire 30 tétel, 20 közös és 10-10 szakirányos (a szakon két szakirány van). Ez még nem is lenne gond, ha nem mi lennénk az első végzős évfolyam, így a tételsort nem most állították volna össze (október legvégén kaptuk meg jó pár hetes könyörgés után), és korábban már mások kidolgozták volna őket. Szóval a most vizsgázó 15 emberre (lehet, hogy 16 :$, plusz pár januárban vizsgázóra:)) maradt ez is, és főként a 2,5 hétre, mert előtte mindig volt más (ahogy írtam). Szóval először azon paráztam, paráztunk, hogy ki tudjuk dolgozni, meg legyen időnk megtanulni. Mondanom sem kell, hogy kb. a fele 1 hete sincs meg. :S

Na mindegy is, tehát nagyjából meglettek. Voltak köztük könnyebbek is, meg olyan "fincsik" is, mint numerikus matek (2 db), statisztika, programozás (2), operációs rendszerek, hálózati architektúrák és protokollok (2, vállalati pénzügyek (4), pénzügyi matek(2), operációkutatás. Általában a marketinges, menedzsmentes része talán könnyebb vagy tanulhatóbb volt, vagyis legalább volt anyagunk, mert vettük, amit kért a tétel. De volt több, amiről ez nem volt elmondható... Bár be kell vallanom, hogy nekem általában pont ez a része (matek, infó) ment jobban, mert ott kevesebb volt az anyag, inkább érteni kellett, azzal meg nem volt gond. Magolni meg nem tudok, tehát nekem nehezebb 10 oldal tömény szöveget megtanulni, mint 3-4 oldalt tele képletekkel, bizonyításokkal, már ha értem. :)

Szóval magamat is (talán túl)spanolva 2,5 hete kb. reggel fél 8-8 körültől hajnal 1-2-ig tanultam. Előtte is többször a vizsgák miatt. Kivéve, mikor mennem kellett valamit intézni. Többször enni is elfelejtettem :) Az alvás dolgot meg már írtam. Ha akartam, sem ment. Hozzáteszem jól bírom az éjszakázást, és a stressz nagyon jó hatással van az agyamra. :) Szerencsére!

A hajtás és rengeteg tanulás ellenére úgy éreztem, "nem tudok eleget". Ez nálam általában egyenlő azzal, hogy "nem tudok mindent". :) A többiek az évek alatt már rájöttek. :D De azért ez más volt, mert rengeteg volt az anyag és azért a "tét" is nagyobb volt, mint egy sima vizsgánál. Mondjuk mivel az anyag nagy részét egyszer már megtanultam, a megértéssel már nem nagyon ment el idő, de akkor is úgy éreztem, hogy nem fér több a fejembe, és nincs elég idő. Egy napba került csak figyelmesen végigolvasni a kidolgozott, magamnak lerövidített(!) tételeket.

Persze nem én izgultam a legjobban, nálam főként a maximalizmusom miatti teljesítménykényszer :) (jobban nem tudom megfogalmazni) és az esély, hogy "kiváló" lehet a minősítés (amit azért reméltem, bár tudom, hogy nem igazán számít másnak csak nekem) volt a fő stresszkiváltó. De egyébként kicsit szándékoltam is gerjesztettem ezt magamban, mert stresszhelyzetben általában nagyon jól szoktam teljesíteni. :D Volt, aki tényleg úgy érezte, hogy meg fog bukni, főleg ha "egy bizonyos bizottsági tag"-hoz tartozó tételek közül húz. Egyébként kb. csak az "egy bizonyos bizottsági tag"-tól tartottunk, mert a többi tag jó fejnek tűnt, már amennyire ismertük őket. Ráadásul ez a nevén nem nevezett tag (:)) volt az elnök és a legtöbb félelmetes (előbb felsorolt főként matekos) tárgy hozzá tartozott, vagy legalábbis értett hozzá. Hát a félelmünk be is igazolódott több esetben, de szerencsére bukás nem lett belőle.

Szóval konkrétan a vizsgáról (remélem még nem unjátok :)). Névsorban az első voltam, de nem úgy hívtak be, hanem mondták, hogy jöjjön 4 ember. Bementem én is és egyik legjobb barátném, Anna is (gyakran szerepel itt képeken). Ő felelt először, aztán én. Mondanom sem kell, kihúztam két olyan tételt, ami a magolós kategóriába tartozott. (Ja és az egyik az EU intézményrendszere volt, amiről a bennfentesek tudják, hogy azok a tárgyakkal, aminek a nevében benne van, hogy EU sosincs szerencsém.:)) Jellemző... Hozzáteszem, ebben az esetben a kettő közül az ment jobban. Volt kb. 25-30 percem kidolgozni, átgondolni. Aztán kezdődött. Odaültem a bizottság elé. Hát izgultam, remegett a hangom, főleg az első pár mondatban (és kicsit hadartam is szokás szerint, de asszem értették :)). Az EU-s tételről kb. 4 mondatot mondtam. Aztán kaptam egy kapcsolódó kérdést, aminek amúgy köze nem volt a tételhez, meg az anyaghoz, csak a tájékozottságomra volt kíváncsi az egyik biz.tag (amúgy szinte végig ő kérdezgetett ilyeneket:)). Nem volt lényeg. De amin meglepődtem, hogy kb. összesen 1 perc után, mikor a kérdésre úgy ahogy válaszoltam, az illető, akihez a tétel tartozott, azt mondta, hogy nincs több kérdése. Pedig kb. a "bevezetést" mondtam el. (Amúgy a másik tételem is hozzá tartozott, és ez a tanár volt az, akitől egyáltalán nem féltünk, mert úgy általában nem érdekli semmi (legalábbis úgy néz ki), kb. mintha fogalma sem lenne, hol van, és úgy tűnt minta ha még aludna is kicsit :) így fél 1-kor.) Szóval a másik tételemet elkezdtem. Kb. a felét mondtam el. Erre kérdezett a tanár egy olyat, ami szintén nem tartozott bele a tételbe. Hát nagyjából válaszolgattam. Aztán valahogy közösen azzal, aki az előzőbe is belekérdezett kérdeztek egy dolgot. Nem tudtam mit akarnak, de valahogy félig rizsázva, figyelve a reakciójukat kilyukadtam oda, ahova akarták.:D Szal bólogattak.:) Aztán ezen is átléptünk. Tehát megint alig beszéltem magáról a tételről, és még tudtam volna mit mondani, csak elkanyarodtunk. :) Aztán jött a védés. Mondták, hogy mutassam be a szakdolgozatomat. Elkezdtem. Volt egy hangsúlyos része, ami szerintem tök érdekes (korábban írtam itt: a "hosszú farok", "long tail"). Erről szólt kb.a lényegi tartalom fele a szakdogámban. Na erről megint nem kérdeztek. :) A kérdezgetős tanár 2 kérdést tett fel, mindkettőt olyannal kapcsolatban, ami csak említve, éppen érintve került elő a szakdogámban. Beszéltem neki róla kicsit. Aztán egy tanár, aki eddig meg sem szólalt, kérdezett valami olyasmit, hogy nem lehetne-e ezt az egészet, amiről írtam (nagyon sok lenne, ha még ezt is leírnám) máshogy megközelíteni. Mondom: "De, biztosan." :) Aztán gyorsba kitaláltam valamit, azt mondta arra gondolt. :) Mosolyogtak. Megköszönték. Ennyi.

Kimentem, tök furán éreztem magam. 5-6 perc volt az egész, kb. csak arról nem beszéltem, amiről szerintem kellett volna. De gondoltam mindegy, biztos meglesz, mert különben biztos nyaggattak volna a kettesért, meg azért bólogattak is párszor. :) De egyáltalán nem tudtam megítélni, hogy hanyas, vagy milyen lesz.

Aztán Annával elmentünk kicsit, ügyeket intézett, meg hazaugrott átöltözni. Én meg elkísértem. Mikor visszamentünk, már többen végeztek, megbeszéltük, ki mit húzott, milyen volt, stb. Kezdtem egyre furábban érezni magam, mert mindenki 10-15 percig faggattak, megnézték, mit írtak a papírra (nekem még azt sem), meg rendesen belementek az adott témába. Rám, meg a tételeimre meg kb. tojtak... :D

Aztán a többiek mondták, hogy nekem úgyis ötös lesz, mint általában. :) De azok után, amiket mondtak a saját feleletükről két dolog járt az eszemben. Vagy nem tetszett nekik az egész, meg még aludtak meg ilyenek, ezért nem foglalkoztak velem. Vagy a másik, amit valószínűbbnek tartottam, meg a többiek is, hogy ötöst akartak adni is kész. :) Ismertek (személyesen, vagy a nevemet), náluk volt az indexem, látták a többi minősítésbe beszámító jegyemet, meg a szakdolgozat bírálatom és nem akartak nyaggatni. Úgy tűnik, ez az utóbbi lehetett, mert ugye ötös lett. :) Egyébként páran beszéltük, hogy úgy általában is a meglévő jegyekhez erősen konvergáltak a mostani jegyek. Persze volt pár ember, aki nagyon ügyes volt, meg olyan is, akinek nem volt szerencséje a tétellel vagy leblokkolt. :( De nagyrészt nem lepődtünk meg a jegyeken.

Szóval nem az aktuális teljesítményemet értékelték, hanem a 3,5 évest. Ami amúgy jó, csak utána nem tudtam rögtön olyan felszabadultnak érezni magam, mint a többiek. Persze örültem, megkönnyebbültem, de valószínűleg a fáradtság miatt is, kicsit úgy éreztem, hogy feleslegesen gürcöltem az elmúlt jó pár héten.

Na de nem is vekengek ilyeneken, a lényeg, hogy a lehető legjobban jöttem ki a helyzetből. :) Túléltem és a többieknek is sikerült! Örültünk egymásnak! :D

Utána természetesen ünnepelnünk kellett. :) Hát páran úgy gondolták, hogy ők majd mennek bulizni, mármint reggelig. :) Mi inkább a szombatot javasoltuk a fáradtság miatt, most meg csak "inni akartunk menni", meg lazítani kicsit. :D Ez is lett belőle. :) Mondjuk hajnali 1-ig, szóval akár bulizhattunk volna is. És azok punnyadtak legjobban, akik mentek volna bulizni.:D Jellemző.:)

Tök jó volt, már nagyon rég voltunk így együtt a csoporttársakkal. Mármint bulizni szoktunk, de nem is ennyien, meg akkor nem lehet rendesen beszélgetni, most meg mindenki olyan boldog volt. :D Nagyon jól éreztem magam (bár a fejem nagyon fájt, de nem túlzottan érdekelt:))

Szóval összefoglalva (ha van aki végig bírta olvasni :D :P):

Nagyon örülök, hogy túl vagyok rajta. Most már kezdem fel is fogni talán. Örülök, hogy mindenkié meglett és annak is, hogy az enyém kiváló lett. :D Remélem jövő héten aludni is tudok végre egy rendeset, meg készülni a karira, mert eddig semmit sem csináltam, pedig már kész szoktam lenni ilyenkor. Most is takarítanom kéne írás helyett. :)

Még egyszer köszi mindenkinek mindent, a gratulációkat is! Aranyosak vagytok! :)

Ja és remélem, hamarosan alkotni is lesz egy kis időm. Már nagyon hiányzik!